Fogd a kést és add ide!
Nem adod? Akkor csináld te!
Nyújtom a csuklóm, ide szúrd,
Hogy fájjon, égjen a kiút.
De miért nem teszed? Én ezt akarom.
Benned mélyen szúr a fájdalom.
Bizarr múltam felemészti a tűz,
De a hangom téged örökké űz.
Kihűlt vágyak között lenni nem túl jó,
De sosem űzöm el azt, ki nem ide való.
A kezed melegét már megjegyeztem rég,
De az arcodat kevésbé ismerem még.
Képes vagyok olyanra,
Amit nem is gondolna,
Vagy maga a fájdalom,
A szenvedés, a rágalom … Sokszor megértő, sokszor hamis,
De mindig jó hozzám, ő még akkor is.
2007
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése