Örökké nyughatatlan
L.Z. emlékének
Ébred a szunnyadó öntudat,L.Z. emlékének
Szóra nyílik a néma száj.
Hallatni akarod a hangodat,
Hallgatnod mégis muszáj.
Akár a leláncolt Prométheusz,
Viseled az iszonyú terhet.
Lentről állandó kín súlya húz,
Marcangolja eleven hitedet.
Fáradnak már tagjaid,
Homlokodon a vöröslő bélyeg.
A mindenség örök titkait,
Őrizd meg egy szabadabb népnek.
De vicsorogd arcunkba a reményt,
Hitünk ha veszni látszik.
Hogy küzdeni tudjunk egy jobb életért,
Lángolva, lobogva elviseljünk bármit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése