...a film és a valós élet véleménye
Mikor még minden rendben volt. Együtt voltunk és élveztük az életet. Nem érdekelt minket semmi, csak az hogy szeressük egymást. Viszont ez az érzés egyszer csak megváltozott. Hazafele a munkából találkoztunk és együtt mentünk haza. Még viccelődtünk, és jól éreztük magunkat. Murrow felment a lakásba és kihozta a kutyát. Kedves, aranyos és még barátságos is volt. Sétálni indultunk a Central Parkba. Murrow Curtissel játszott és közben a menyegzőnkről beszélgettünk. Hirtelen eldobta a labdát és a kutya neki iramodott. Beszélgettünk és egyszer csak arra figyeltem fel, hogy ajkunk összeér, és hosszas percekig egybeforr. Egy fél óra is eltelt már, de Curtis nem volt sehol sem. Arra az elhatározásra jutottunk, hogy utána kéne menni. Az alagútban jártunk, mikor megláttuk szerencsétlent megkötözve és nyüszögve. A sarokban ittas négerek tanyáztak. Megkértük őket, adja vissza a kutyát és a nálunk lévő pénzt, vigye el. Nem tették meg, rá se hederítettek, hogy mit mondtunk. Engem akartak. Murrow nem engedte őket közel hozzám. Sokan voltak. Elkezdtek minket verni. Azt még láttam, hogy kedvesem a földön fekszik, de utána elsötétült a kép és én nem emlékeztem semmire. Három héttel később kómából felkelve találtam magam a kórházban. Őt kerestem, de nem találtam. Az édesanyja jött be hozzám. Kérdeztem, hogy hol van, de ő erre azt válaszolta, hogy elment a földről. Én ordítva mondtam neki, hogy látni akarom, de sírva fakadtam, és nem tudtam felfogni azt, hogy akit szerettem, elvesztettem.
[…]
Mikor az ember azt hiszi, hogy minden tökéletes, akkor nagyot téved. Nincs olyan életforma, ahol előfordulhatna a tökéletes. Mindenhol vannak bakik, és mindenhol elronthatod a döntéseid. Nem szabályozhatod az életed. A halált sokféleképpen lehet elkövetni, de élni viszont annál nehezebb. Még egyet jegyezz meg, senki se fog helyetted élni és senki se fog helyetted gondolkodni.
[…]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése